Életre keltett történelem

Hétköznapi élet és nem hétköznapi történetek Mátyás király korától a századfordulóig

Századforduló

Boldog békeidők Budapesten

A századfordulóra Budapest a három álmos kisvárosból Európa egyik legvidámabb és legelegánsabb fővárosává vált. Ezt a miliőt elevenítik fel hitelesen a századfordulót idéző karaktereink: elegáns hölgyek és urak, cselédek, újságíró, erőművész, bűvész, ápolónő, fürdőmester, szakács, stb.

Élő múzeum programunk több órányi szórakozást kínál az érdeklődő közönségnek. A nézőket a személyes beszélgetésen túl megtapintható és kipróbálható tárgyak várják (pl. ruhadarabok és kiegészítők, konyhai eszközök), valamint interaktív játékok segítségével mutatjuk be a hétköznapi élet, a divat, a gasztronómia és más témakörök érdekességeit.

A pesti divat

Az öltözködés írott és íratlan szabályai

A „boldog békeidőkben” a jó öltözködés, az „úri megjelenés” a társasági élet elengedhetetlen feltétele, a társadalmi hovatartozás jelképe volt. A jó megjelenés fogalmát azonban korántsem elégítette ki a divatos, jó minőségű ruha. A társadalom egyes rétegeinek, csoportjainak viseletét pontos, részletekbe menő előírások szabályozták. Ismeretük, betartásuk fontosabb volt a divatnál, s akik a merev illemszabályokat megszegték vagy mellőzték, azokat „jobb” társaságban megszólták, vagy akár ki is közösítették.

Az újságok, divatlapok lelkesen tudósították a kevésbé elegáns olvasókat a szépasszonyok és a nekik udvarló elegáns urak találkozásairól és a korzón viselt toalettekről.

Polgári otthon, modern háztartás

Urak és cselédek

Az otthon a visszavonulás biztonságos terepe lett a rideg külvilágban forgolódó családtagok számára, ahol bizalom, nyugalom, a „családi tűzhely melege” várta őket. A lakásnak – méretével, berendezési és dísztárgyaival, használati módjával – láthatóvá kellett tennie a család társadalmi státuszát is.

Az otthonosság megteremtése a nők feladata volt, hiszen „a nő királysága a ház”. De hogy is zajlott a nő – legyen bár a Nagysága vagy épp a cseléd – egy napja? Sparhelt, mosdótál, portörlés, ezüst tisztítás vagy épp a háztartási napló vezetése.

Egészség és gasztronómia

A Gundeltől a Gellértig

A 20. század elejének technikai fejlődése és a közművesítés óriási változásokat eredményezett: a vezetékes ivóvíz kiépítése, a módosabb rétegek lakásaiban megjelent fürdőszobák megváltoztatták a higiéniáról alkotott képet. A táplálkozásban is jelentős változások zajlottak le, de az éhínségek megszűnése természetesen nem azt jelenti, hogy mindenki jóllakhatott.

Vajon mit és hogyan készített a Gellért Szálló egykori szakácsa? Milyen fürdőkúrát rendelt a boldog békeidők fürdőmestere, és milyen gyógyvizes palackokat hordtak fel-alá a divatos fürdőhelyeken a pihenni, gyógyulni – és persze szórakozni – érkező vendégeknek a nővérek?

Szórakozás és szabadidő

Kávéház, kaszinó, korzó

A társadalmi változások nem csak technikai fejlődéssel jártak. A 20. század elején beköszöntött a tömeges szabadidőtöltés korszaka. A kaszinókban és kávéházakban élénk közösségi élet zajlott – nagy beszélgetések, baráti kártyapartik, könyvklubok helyszínei voltak.

A szabadidő megjelenésével általánossá válik a testedzés is, egyrészt mint az egészséges élet része, másrészt mint a szórakoztatás új módja. Sorra alakulnak a sportegyletek és klubok, újabb és újabb sportágak hódítják meg a közönséget.